Mi az a visszterhes vagyonátruházási illeték?
Lakásvásárláskor mindig találkozunk ezzel a kifejezéssel, amit gyakran adóként emlegetünk, pedig a kettő csak abban hasonlít egymásra, hogy mindkettőt meg kell fizetni.
De nem mindegy, hogy ki fizeti és mennyit!
Alapvető különbség, hogy a visszterhes vagyonátruházási illetéket (itt most rövidítve: illeték) mindig a szerző fél fizeti, az adó pedig eladáskor az eladót terheli, amennyiben többlet jövedelme keletkezett (link).
Ebben az írásban csak az alapesetekben előforduló-, a vevőt terhelő illetékfizetési kötelezettséggel foglalkozunk, vagyis amikor egy magánszemély lakást, házat, telket, nyaralót, garázst, azaz ingatlant vásárol, örököl vagy éppen ajándékozással szerez.
Vásárlás esetén az illeték mértéke minden esetben az adásvételi szerződésben szereplő vételár 4%-a, amely összeggel érdemes már a vásárlást megelőzően előre kalkulálni, mert ennek megfizetése alól nincs kibúvó és mértéke pl. egy drágább zuglói ingatlan esetén milliókra is rúghat.
A vevő már az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg nyilatkozik egy formanyomtatványon arról, hogy ingatlant vásárolt vagyis vagyont szerzett. Ez a nyomtatvány a földhivatalon keresztül eljut a NAV-hoz, ahol kiszámolják, hogy mennyit kell a vevőnek befizetni vagyonszerzési illeték címén határidőre!
Természetesen vannak olyan tényezők, amelyekkel csökkenteni lehet a befizetendő illeték összegét, ez leggyakrabban a három éven belül eladott vagy a vásárlást követő egy éven belül eladásra kerülő lakóingatlan árának beszámításával lehetséges. Az eladott ingatlan beszámítását már az adásvételi szerződésben lehet jelezni, amivel a beszámítás automatikusan megtörténik, tehát már a csökkentett illetékről kapunk értesítést a NAV-tól.
A másik igénybe vehető kedvezmény a részletfizetés kérése, ennek feltételeivel most nem foglalkozunk.
Létezik még egy kedvezmény, az un. „fiatal első lakásszerző kedvezménye”, amely a 35 évnél fiatalabb első lakástulajdont szerző vásárlónak biztosít 50%-os kedvezményt a befizetendő illetékből, de csak abban az esetben, ha a megvásárolt ingatlan forgalmi értéke 15 millió Ft-nál nem magasabb. (Sajnos a zuglói lakások között szinte lehetetlen ilyet találni.)
Az öröklés útján szerzett ingatlanok esetében törvény mondja ki, hogy amennyiben az örökhagyó és az örökös egymásnak egyenes ági rokonai vagy házastársak voltak, akkor az örökös mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól. Egyéb esetekben 9%-os örökösödési illetéket kell fizetnie az örökösnek az ingatlan forgalmi értéke után, ami egy zuglói lakás esetében több millió forintot is elérhet.
Az ajándékozás útján szerzett ingatlanok esetében is ugyanaz a mentesség áll fenn, mint örökléskor, vagyis az egyenesági rokontól vagy házastárstól kapott ingatlanok után nem kell illetéket fizetni. Egyéb esetekben viszont a forgalmi érték 9%-a a befizetendő illeték mértéke.
Fentiekben az általában előforduló alap eseteket említettük meg, amelyekkel egy átlagos zuglói ingatlan szerzésnél szembesülhetünk, persze mindig előfordulnak olyan körülmények, amelyek befolyásolhatják a fizetendő illeték mértékét.
Ha Ön is lakásvásárlás előtt áll és bizonytalan a fizetendő illetékkel kapcsolatban, küldje el kérdéseit a zuglói ingatlanok specialistájának! Önnek is segítünk!
Üdvözlettel:
Jó Ildikó
a zuglói kis lakások specialistája
Eladná / Kiadná zuglói ingatlanát? – Küldjön nekem üzenetet itt:
