Mire figyeljünk az adásvételi szerződés megkötése előtt?
Talán mindenki hallotta már ezt a két kifejezést – foglaló, előleg – de aki már vásárolt lakást vagy lakásvásárlás előtt áll, az biztosan. Azonban nem mindenki van tisztában a jelentésükkel, vagy a különbözőségükkel.
Zuglói lakások értékesítésekor is többször előfordult már, hogy a vevő ajánlattételkor tévesen használta az egyik vagy másik fogalmat, pedig még egy szóbeli, „kézfogásos” megállapodás esetén is van jelentősége.
Jó tudni, hogy mire kell figyelni egyik vagy másik fogalom esetén, mielőtt írásban is rögzítésre kerül egy megállapodás.
A foglaló és az előleg mindig a vételár részét képezi, de mikor melyiket érdemes alkalmazni?
Általában, ha egy vevő komolyan meg szeretne vásárolni egy ingatlant, akkor egy vételi szándéknyilatkozatban, bizonyos összeg letétbe helyezésével vagy átadásával tehet ajánlatot. Ha az eladó ezt aláírásával elfogadja és az összeget átveszi, a felek között létrejött egy előszerződés, amely tartalmazza, hogy az átadott összeget foglalónak vagy előlegnek tekintik. Ez azért fontos, mert ha mégsem lesz adásvételi szerződés a megállapodásból, akkor az átvett összegre a törvény szerint meghatározott előírásokat kell alkalmazni.
ELŐLEG esetén:
A szerződéskötéskor előlegként megfizetett vételár részlet az adásvétel meghiúsulása esetén minden esetben a vevőnek visszajár. Ez elég egyértelműnek hangzik, csak éppen semmilyen szankciót nem fogalmaz meg az elálló féllel szemben. Így, ha valamelyikük csak egyszerűen meggondolja magát, akkor a vevőjelölt visszakapja az előleget és kész. Csak éppen, ha az eladó lép vissza, akkor a vevő lakás nélkül marad, ha a vevő lép vissza, akkor az eladó marad hoppon.
FOGLALÓ esetén:
A foglaló már jóval erőteljesebb, mivel szankciót von maga után, ha az adásvétel végül nem történik meg és nagyon lényeges, hogy ki a felelős a meghiúsulásért.
A foglalóra nézve előszerződés és adásvételi szerződés esetén is ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak.
A foglaló már biztosíték arra nézve, hogy a felek mindent megtesznek a szerződés teljesítéséért.
De mi történik a foglalóval, ha az adásvétel végül mégsem jön létre.
- Ha a meghiúsulásért egyik fél sem felelős vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló a vevőnek visszajár.
- Ha az adásvételi szerződés a vevő hibájából nem teljesül, akkor a vevő az átadott foglalót teljes egészében elveszíti.
- Azonban, ha az eladó hibájából nem megy végbe az adásvétel, akkor az átvett foglaló kétszeresét köteles a vevőnek visszafizetni.
Fentiekből kiderül, hogy még vételi szándéknyilatkozat esetén is érdemes a foglalót alkalmazni, hogy egyik fél se gondolja meg magát.
Fontos kérdés még, hogy mennyi legyen az előleg és a foglaló összege, de erről majd később itt olvashat.
Eladná / Kiadná zuglói ingatlanát? – Küldjön nekem üzenetet itt:
